2020. március 16., hétfő

A második nulladik nap #Maradjotthon!

Amit még tegnap nem tudtam biztosra,  hogy Stephan az éjszakai mentös müszak után még ma haza fog jönni. Ìgy az igazi új életünk csak holnaptól indul. Reggel hat elött ébredtem, éreztem, hogy jön haza. Aztán elbúcsúztunk egymástól. Ilyenkor derül ki számomra, hogy a megszokás mekkora nagy úr és a különleges helyzetekben derül ki, mennyire szeretem ezt a férfit. Reggeli után elment dolgozni, Hannah és Julia pedig egész nap segítettek összecsomagolni. Mit visz magával egy ember, ha nem tudja, mennyi idöre megy el???

Délutánra már elszakadt a húr, Hannah nyakában sírtam.
- Nagyon fogsz nekem hiányozni!
- De Mami, már máskor is mentem el hosszabb idöre!
- Igen, de nekem akkor is nagyon hiányoztál!!!
A végén kétszer kellett fordulni az autóval. Vittek magukkal abroszt, tévét, lekvárt, több tucat egyenruhát, sportszereket és füszereket. Egy cserép petrezselymet Stephan nagy boldogan csapta a kupac tetejére.

A szomszédok nem értették a nagy rámolást. Alaposan elmagyaráztuk nekik a helyzetet. Szerintem még most sem értik. Mondjuk ésszel én sem tudom felfogni ezt az áldozatot se Hannahtól, sem Stephantól. Aztán persze mégis. Ès mindenki mosolyog. De az utolsó pillanatban Stephan nagyon sokáig tartott a karjaiban.

* * * * * * * * *

Este nagy telefonkonferenciát tartottunk. Elöször csak mi négyen, a számüzöttek megmutatták az új irodát. Hát, mit mondjak, alaposan felforgatták, de a körülményekhez képest nagyon rendben van. Aztán bekapcsoltuk Omát is, aki alaposan meglepödött. Igaz, neki nem kellett hosszasan magyarázni. Èrti.

Ez a konferenciahívás nagyon nagy segítség lesz nekünk a következö hetek - hónapok alatt. Amikor látod a másikat, esetleg többen is vagytok, hirtelen eltünnek a távolságok, szinte mintha minden rendben lenne. Persze nincs.

Este még rácsatlakoztam egy imára Taizéböl, teregettünk, könyvet olvastunk Juliával és megbeszéltük, hogy a királyi többesröl - amit pár napja kezdtem el használni kettönre értve - Julia szerint azonnal le kell szoknom.
- Mami, nem megfürdetjük a kutyát, hanem majd te megfürdeted. Ès a fürdöszobát se fogjuk kitakarítani.
Tja, már nem kisgyerek többé az én kisbabám!
Az állatorvos házfalán már tavasz van.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Sajnos sok megjegyzést hagyok észrevétlenül, ezért állítottam be most a jóváhagyás-módot. Remélem, így mindannyian jobban járunk!?

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.