2013. augusztus 25., vasárnap

Orsi

Orsi barátnömet ma hajnalban magához ölelte a Jóisten...

Az Ö emlékére:


Kószlászbóklász bólintott. Nádhajócskákat faragott, és sorra leúsztatta öket a folyón. 
- Hová mennek? - kérdezte Múmin.
- Oda, ahol én nem vagyok - mondta Kószlászbóklász.
Egyik kishajó a másik után tünt el a folyókanyarulatban.
- Rakományuk szegfűszeg, cápafog és smaragd - mondta Múmin.  

 Kószlászbóklász felsóhajtott.
- Tervekről beszéltél - mondta Múmin - Van valami terved?
- Igen - mondta Kószlászbóklász. - Van egy tervem. De úgyis tudod, mi az.
Múmin sokáig csak nézte, nézte őt. Aztán azt mondta:
- El akarsz menni. 
Kószlászbóklász bólintott. Egy darabig csak lógázták a lábukat szótlanul. Alattuk a folyó meg szaladt, szaladt, messzi, ismeretlen tájak felé,ahová úgy vágyódott Kószlászbóklász, és ahová egyedül fog elmenni.
- Mikor indulsz?- kérdezte Múmin.
- Most azonnal!- mondta Kószlászbóklász, és az összes nádhajót egyszerre bedobta a vízbe. Leugrott a hídkorlátról, és beleszagolt a levegőbe. Igazi vándorlásra való idő volt. A hegygerincet vörösbe öltöztette a felkelő nap, s az ösvény kanyarogva vezetett fel rá, majd eltűnt a túloldalon. Ott egy új völgy következik, majd újabb és újabb hegyek....
Múmin csak nézte, ahogy Kószlászbóklász összecsomagolja a sátrát.
- Sokáig leszel távol?- kérdezte.
- Nem- mondta Kószlászbóklász.- A tavasz első napján újra it leszek, és füttyentek az ablakod alatt. Egy tél nem olyan nagy idő!
- Hát igen- mondta Múmin - Akkor szia!
- Szia!- mondta Kószlászbóklász.  
Múmin ott maradt a hídon. Kószlászbóklász alakja egyre zsugorodott, majd végleg eltűnt az almafák és nyírfák között. Majd meghallotta a szájharmónika hangját. Kószlászbóklász a Minden állat masnit köt a farkára kezdetű dalt játszotta.
- Most boldog - gondolta Múmin.
  
Nyugodj békében Orsi!

2013. augusztus 8., csütörtök

Olvasnivalók nyárra


Kerszetszüleimtöl karácsonyra könyvutalványt kaptam, ami most a nyaralás alatt sikerült elvásárolni. Szabó Magdát, Grishamot, Ken Follett-et, Schäffer Erzsébetet és egy eddig számomra ismeretlen Polcz Alaint vettem. A többi könyvet barátoktól, rokonoktól kaptam, a Wass Albert köteteket már nagyon várom, kíváncsi vagyok rájuk. Àllítólag, Wass Alberetet a Funtinelli boszorkányokkal kell elkezdeni. A Poros úton-t Mammkától kaptam, neki is nagyon tetszett, és mert hasonlóan gondolkodunk, szerintem nekem is fog. Jajj, alig várom, hogy átrághassam magam ezen a kupacon, és ugyan nyári olvasnivalókról írtam, szerintem sajnos el fog tartani legalább karácsonyig!
A vázában a saját idei levendulatermésünk látható.