2012. május 20., vasárnap

Velencei kirándulás


A Dózse palota gyönyörü árkádjaival kezdem a beszámolót.
Csütörtök-péntek iskolai szünet - nosza menjünk valahova! A lányok hónapok óta nyúznak minket, hogy Velencébe szeretnének menni. Gyors számolás - négy és fél óra autóút? Na rajta, menjünk.
Az interneten foglaltam szállást, öt személyes hálószoba 350 Euro egy éjszakára, de legalább tiszta volt és a lányok igen nagyon viccesnek találták. Alább látható, miért...
Ez a szálloda ablakából a kilátás:


Ès íme, a vicces hálószoba:
A szálló a tér felöl, és igen, a kis hídon át is be lehetett jutni

Ez a híres Sóhajok hídja, itt már mindenki eléggé fázott az esti szélben



Hej gondolás!!!

A Rialto


Sophie

Hannah

Julia


Mintha privát hajónk lett volna! 
Egy tökéltesen elégedett Anyuka a reggeli cappuccinójával. 

A Szent Márk téri Dóm gyönyörü tornyocskái 

Csodakert, csodarózsákkal


Gondolás kép
Szerencsénkre ezekben a napokban rendezték az America Cup 2012 velencei fordulóját. Az öblöt ellepték a gyönyörü katamaránok, a partot a több ezer nézö... nagyon hatásos volt!


Szent Márk oroszlánja díszíti az összes gyönyörü palota erkélyét - a kevésbé dicsöséges EU zászló társaságában

Végül a kedvenc képemmel zárom ezt a kissé hosszúra sikeredett beszámolót, mindenkinek köszönöm az eddigi figyelmét!

2012. május 13., vasárnap

Anyák napja nálunk



Ausztriában, úgy is, mint nyugat Európa legtöbb országában május második vasárnapján ünneplik az Èdesanyákat. Mi a mai nap a Papa nélkül ünnepeltünk, akinek sajnos egész nap Bécsben akadt dolga. Kíváncsi voltam, a lányok hogy fogják megoldani az elökészületeket egyedül, de boldogan állíthatom, felnöttek a feladathoz! 

Ezt a csokrocskát Julia szedte nekem, a mellete látható süteményt Zsófival (közösen) készítettük. (Szegénynek be van gipszelve a jobb keze, amúgy egyedül sikerült volna tortát sütnie nekem)

Mogyorós-epres anyák napi torta, hmmmm... finom!

2012. május 5., szombat

Volt egyszer egy gesztenyefa


Amikor még állt...

 és az ágai között ment le a Nap...

aztán jött egy daru hátulról, egy emelögép elölröl...

 
az ágai hevertek a földön...



megemelték a törzsét...


nem maradt még a gyökere sem.

Kiemelték, a helyére kis csemetét ültettek, körülötte a földet bevetették füvel és most várnak újabb 100 évet egy ekkora famatuzsálemre.
Megsirattam...