Szergej Jeszenyin: Emberszívet mérni ment…
Emberszívet mérni ment az Isten,
koldusrongyban járt az erdöszélen.
Fatörzsön ült egy vén a tölgyesben,
száraz cipót rágcsált fogatlan ínyével.
Meglátván a koldust az apóka
az ösvényen, vasbot a kezében:
„Szerencsétlen ember“ – azt gondolta –
„éhségtöl támolyog betegen, szegényen.“
Odaért az Isten, gondját hordva:
„Az emberszív soha fel nem ébred…“
S az öreg dörmögve kezét nyújtja:
„Nesze falj… egy kicsit megerösít téged.“
Weöres Sándor fordítása
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Sajnos sok megjegyzést hagyok észrevétlenül, ezért állítottam be most a jóváhagyás-módot. Remélem, így mindannyian jobban járunk!?
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.