Mammkánál fedeztem fel magamnak Inge Löök finn garfikusmüvész képeit. Èletöröm, vidámság, és egy hatalmas adag pozitív gondolkodás árad a képeiröl. Fittyet hány a korra, figurái nyolcvan évesen is táncot ropnak az utcán, az erdöben mezítláb piknikeznek, vagy ahogy az alábbi képen is, a kerti munka után élvezik a jól megérdemelt pihenést. Hogy retkes a térdük? Kibomlott az a fránya konty? Ugyan már! Limonádét és legyezöt ide, a tavaszi napnak már ereje van, nyissuk ki a napernyöt, fel a lábakat, és ki tud harsányabban kacagni valami jó kis pletykán?

Azért érdemes meglesni, hogy mégis mekkora növényke elültetésén fáradtak meg ezek a vidám öreglányok, jó alaposan kidolgozhatták magukat! Hogy a címben szereplö balkon is szóhoz jusson, na, körülbelül így néz ki:

Sajnos a cica csak álom, de cserepem meg kosárkám meg palántám van majdennyi. Ma három csodavirággal lettem gazdagabb - egy hibiszkusszal, egy ólomvirággal és egy
ibolyafával. (A szóra klikkelve találsz pár infót erröl a növényröl)

Ezt a képet Anyukámnak küldöm. Azok a büdös finn macskák is a virágágyásban szeretnek napozni - amíg meg nem öntözik öket :O)
Mindenkinek szép tavaszt!!!