Dönciröl írtam már korábban, ezúttal személyesen is sikerült megismerkednünk. Mindig megdöbbenek, hogy a kiskutyák milyen tempóban növekednek! A fiatalúr már majdnem térdig ér, hatalmas tappancsokon közlekedeik és majdnem elhúzta a lányokat a séta közben. Igaz, még kiskutyahangon nyivákol és csak hogy árulkodjak rá: odapisilt Anyukám elöszobaszönyegére. :O)
Azért nem kell nagyon izgulni, a letoláson kívül nem lett nagyobb következménye a dolognak. Valahogy senki nem tud haragudni egy ilyen tündérkutyára!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Sajnos sok megjegyzést hagyok észrevétlenül, ezért állítottam be most a jóváhagyás-módot. Remélem, így mindannyian jobban járunk!?
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.